Odabent pedig elhallgatott az vidám éneklés. Aztán egy ugyancsak
vidám sikkantás hallatszódott.
Gyere be, Shayara! – kiabált ki, cseppet sem a rangjához méltóan, Ettoin és a szolgálólány mosolyogva néztek össze, miközben magukra hagyták a nőstényeket. Odabent egy nagy helyiség tárult a belépő szeme elé. Több nagyobb és kisebb kád is volt itt, amelyek közötti részt paravánokkal lehetett elválasztani,hogy ha akadt volna prűdebb fürdőző, az is kényelmesen érezze magát. Egyébként, látszott, hogy valaha népes család lakta ezt a házat… ahogyan az is, hogy fel kéne már újítani a helyiség berendezését, de azért a kényelmet mégis megadja a benne fürdőzőnek, ha kell. A falak mentén kisebb szekrények húzódtak, mindegyiken törülköző volt és a tisztálkodó szerek. A fal egyik oldalán egy egész alakos tükör. Yazira valahol középen pancsolt.
Gyere be, Shayara! – kiabált ki, cseppet sem a rangjához méltóan, Ettoin és a szolgálólány mosolyogva néztek össze, miközben magukra hagyták a nőstényeket. Odabent egy nagy helyiség tárult a belépő szeme elé. Több nagyobb és kisebb kád is volt itt, amelyek közötti részt paravánokkal lehetett elválasztani,hogy ha akadt volna prűdebb fürdőző, az is kényelmesen érezze magát. Egyébként, látszott, hogy valaha népes család lakta ezt a házat… ahogyan az is, hogy fel kéne már újítani a helyiség berendezését, de azért a kényelmet mégis megadja a benne fürdőzőnek, ha kell. A falak mentén kisebb szekrények húzódtak, mindegyiken törülköző volt és a tisztálkodó szerek. A fal egyik oldalán egy egész alakos tükör. Yazira valahol középen pancsolt.
Shyara kiválasztotta a hozzá legközelebb állót melegvízzel
töltött dézsát, majd pongyolát és fürdőkellékeket vett magához, s bevonult az
egyik paraván mögé átöltözni.
Kisvártatva felcsatolt hajjal, türkizszín pongyolában tért vissza, (ruháit a paraván mögött hagyta) s jólesően beleereszkedett a vízbe. Természetesen köntösét egy oldalsó polcra tette le, miután már nyakig merült a dézsába. Csuklóját kitámasztotta a peremre, s hátradőlve csukta be szemeit. Persze egy intéssel azért köszönt Yazirának, de mesélni még nem akart.
~Amilyen kíváncsi, úgysem állja meg kérdések nélkül~ gondolta Shyara éppen csak egy cseppet bosszankodva Yazirának a vallatás bájos módjához való istenadta tehetségén. Fürdővizébe olajat csepegtetett, s orrát betöltötte a frissítő citrusos illat.
Kisvártatva felcsatolt hajjal, türkizszín pongyolában tért vissza, (ruháit a paraván mögött hagyta) s jólesően beleereszkedett a vízbe. Természetesen köntösét egy oldalsó polcra tette le, miután már nyakig merült a dézsába. Csuklóját kitámasztotta a peremre, s hátradőlve csukta be szemeit. Persze egy intéssel azért köszönt Yazirának, de mesélni még nem akart.
~Amilyen kíváncsi, úgysem állja meg kérdések nélkül~ gondolta Shyara éppen csak egy cseppet bosszankodva Yazirának a vallatás bájos módjához való istenadta tehetségén. Fürdővizébe olajat csepegtetett, s orrát betöltötte a frissítő citrusos illat.
Szemei elkerekedtek, ahogy meglátta a
belépő Shayarát nagyon nem tetszett neki barátnője ábrázata, az arca és a
tekintete. Elmerült a habos vízben, amelyből már majdhogynem kifolyt a túl sok
hab.
- Tudod… - emelte ki a buksiját a
vízből. – Azt hittem, hogy Anyus majd engem enged elsőnek vacsorázni Yzarral… -
bosszankodott hangosan. Miközben azért egyértelműen figyelte a másik arcát.
Hogy mit reagál a szavaira.
Shyara beharapta az ajkát a kérdésre. ~ Vajon tudja, hogy a testvére milyen feltételek mellett fogadott? ~ mielőtt Shyara válaszolt volna, Yazira ismét megszólalt.
- Lekötözték megint ugye? – pislogott a lila íriszű nőstényre. A világoszöld tekintet kíváncsian fürkészte Shayara arcát, majd a furcsán tartott csuklót.
Egyébként, aki jól figyelt, az észrevehette a hasonlóságot a két testvér között: jobbára ugyan az a keskeny, gyermeki arc és néhány gesztus, de mégis, míg Yazira bájos és nyílt volt, s a körülötte levők perceibe vidám pillanatokat tudott lopni, addig Yzarr inkább tüskés természetéről volt ismert.
Shyara viszonozta barátnője pillantását, majd kellemetlen grimaszba húzva ajkát, megcsóválta a fejét.
- Le. Én pedig voltam olyan ostoba, hogy egyáltalán segíteni akarjak neki- sóhajtott fel panaszosan, s homlokát fogta saját naivitásának gondolatára. Majd eszébe jutott, hogy eshet a lánynak, hogy a bátyját szidja, s bocsánatkérőn pillantott rá.
- sajnálom… de a bátyád egy tapló… - bízott benne, hogy azért Yazi nem veszi a szívére a dolgot, hisz ő maga is ismerte Yzarrt jól. Tudta, milyen…
Shyara beharapta az ajkát a kérdésre. ~ Vajon tudja, hogy a testvére milyen feltételek mellett fogadott? ~ mielőtt Shyara válaszolt volna, Yazira ismét megszólalt.
- Lekötözték megint ugye? – pislogott a lila íriszű nőstényre. A világoszöld tekintet kíváncsian fürkészte Shayara arcát, majd a furcsán tartott csuklót.
Egyébként, aki jól figyelt, az észrevehette a hasonlóságot a két testvér között: jobbára ugyan az a keskeny, gyermeki arc és néhány gesztus, de mégis, míg Yazira bájos és nyílt volt, s a körülötte levők perceibe vidám pillanatokat tudott lopni, addig Yzarr inkább tüskés természetéről volt ismert.
Shyara viszonozta barátnője pillantását, majd kellemetlen grimaszba húzva ajkát, megcsóválta a fejét.
- Le. Én pedig voltam olyan ostoba, hogy egyáltalán segíteni akarjak neki- sóhajtott fel panaszosan, s homlokát fogta saját naivitásának gondolatára. Majd eszébe jutott, hogy eshet a lánynak, hogy a bátyját szidja, s bocsánatkérőn pillantott rá.
- sajnálom… de a bátyád egy tapló… - bízott benne, hogy azért Yazi nem veszi a szívére a dolgot, hisz ő maga is ismerte Yzarrt jól. Tudta, milyen…
Yazira szeme elkerekedett a
hallottakon. Sejtette, hogy az után, hogy leszúrta az egyik őrt, még
próbálkozni fog… Gondterhelten harapott az ajkába. Ám, nevetnie kellett a tapló kijelentésen. Shyara is halvány mosolyra húzta a száját, hallva a lányka
vidám hangját.Miután elhalt a csilingelő nevetés,
Yazira komoly ábrázattal pillantott Shyarára.
- Bántott téged?! Mit csinált veled? –
tudta, hogy Shya nem az a fajta nőstény, aki leginkább illene Yzarrhoz. A
bátyja mellé olyan kéne, aki vissza mer ütni egy-egy beszólás vagy rosszabb
tett után. Az helyre szokta tenni az agyát, egy időre. Felhúzta a térdét és a kezébe fogott egy
marék habot, hogy aztán a levegőbe fújhassa azt. Nagyon is érdekelte őt, hogy
mi történt odafent, de fél dolgokkal sosem volt kielégítve a fantáziája. S Yzarrt
ismerve bármi megtörténhet…
Shyara
eltöprengett. Pontosan mit csinált vele a hím? ~Goromba volt, mint mindenki
mással. De ez kis ideig tudtunk beszélgetni. Sőt… egy pillanatra úgy tűnt,
mintha még a közös hangot is megtaláltuk volna. ~ gondolta Shya, majd
felmorrant.
- Parancsolgatott, majd morgott, mikor feleselni merészeltem. Jó, szinte még érthető is, ha csak egy cselédnek hisz. Még nem mondtam el neki, ki vagyok. - tette hozzá, az igazság kedvéért.
Eleinte kedves mosoly ült Yazira arcán, hiszen tudta, hogy tud rendes is lenni a bátyó… De olykor, ha nagyon sarokba szorítva érzi magát, igazán harapóssá válik, s bár ez ritkán fordul elő, a mostani helyzet viszont pont ilyen. Gondterhelten ráncolta azokat a szép ívű szemöldökeit, miközben le nem vette volna a szemét Shyaráról. ~ Ne csodálkozz, ha azt hiszi rangon aluli vagy hozzá képest, addig csúnyán is fog bánni veled…~gondolta Yazira, miközben Shyara folytatta.
- Még a nevemet sem tudja! De amíg meg nem kérdezi normálisan, addig én bizony nem mondom el! – jelentette ki határozottan a lány, s ebből Yazira sejthetett valamit. A kisnőstény és Yzarr közötti konfliktus névhez kacsolódó gyerekességét legalábbis biztosan.
Yazirának összeszorult a szíve, ahogy Shyarára pillantott.
- Parancsolgatott, majd morgott, mikor feleselni merészeltem. Jó, szinte még érthető is, ha csak egy cselédnek hisz. Még nem mondtam el neki, ki vagyok. - tette hozzá, az igazság kedvéért.
Eleinte kedves mosoly ült Yazira arcán, hiszen tudta, hogy tud rendes is lenni a bátyó… De olykor, ha nagyon sarokba szorítva érzi magát, igazán harapóssá válik, s bár ez ritkán fordul elő, a mostani helyzet viszont pont ilyen. Gondterhelten ráncolta azokat a szép ívű szemöldökeit, miközben le nem vette volna a szemét Shyaráról. ~ Ne csodálkozz, ha azt hiszi rangon aluli vagy hozzá képest, addig csúnyán is fog bánni veled…~gondolta Yazira, miközben Shyara folytatta.
- Még a nevemet sem tudja! De amíg meg nem kérdezi normálisan, addig én bizony nem mondom el! – jelentette ki határozottan a lány, s ebből Yazira sejthetett valamit. A kisnőstény és Yzarr közötti konfliktus névhez kacsolódó gyerekességét legalábbis biztosan.
Yazirának összeszorult a szíve, ahogy Shyarára pillantott.
- Mondd
el akkor, amikor ott vagyok én is… Ettoin és Elriath… - tanácsolta a másiknak.
– Azt, hogy mikor, csak rajtad áll… - elhallgatott és csöndben hallgatta Shyát
tovább.
A kis
nőstény csak megcsóválta a fejét, jelezve, hogy az még nagyon nem most lesz, de
nem tért ki rá ennél jobban. Mást akart mesélni.
- Aztán.. azaz még előbb, bejött anyád.. közölte, hogy fél év múlva esküvő…- fagyott le Shya arcáról a mosoly. - Yazi, én nem akarom! Tudom, hogy muszáj.. de én.. én nem bírnám ki, ha megint hozzám érne! – a hangja megremegett, ahogy a másiktól való iszonyodása végigszaladt a testén, s könyörögve nézett a lányra, bár tudta, hogy Yazira semmit sem tehet érte. Sem pedig ellene.
- Megverem! Esküszöm, megütöm! Bántott téged?! – pattant ki a lányzó a vízből, surrogás hallatszott. Felvette az előkészített hálóruháját és a köntösét, becsavarta a haját egy törölközőbe, aztán folytatta az útját a dézsában ücsörgő felé. A kérdése inkább költői volt, hiszen tudta, érezte, hogy valami nagy baj lehet;s bár nem várt választ, Shyara mégis válaszolt neki, ár kissé tétován.
- Aztán.. azaz még előbb, bejött anyád.. közölte, hogy fél év múlva esküvő…- fagyott le Shya arcáról a mosoly. - Yazi, én nem akarom! Tudom, hogy muszáj.. de én.. én nem bírnám ki, ha megint hozzám érne! – a hangja megremegett, ahogy a másiktól való iszonyodása végigszaladt a testén, s könyörögve nézett a lányra, bár tudta, hogy Yazira semmit sem tehet érte. Sem pedig ellene.
- Megverem! Esküszöm, megütöm! Bántott téged?! – pattant ki a lányzó a vízből, surrogás hallatszott. Felvette az előkészített hálóruháját és a köntösét, becsavarta a haját egy törölközőbe, aztán folytatta az útját a dézsában ücsörgő felé. A kérdése inkább költői volt, hiszen tudta, érezte, hogy valami nagy baj lehet;s bár nem várt választ, Shyara mégis válaszolt neki, ár kissé tétován.
- Háát,
szökni akart, csak közbeszóltam. Elkapta a torkom, mondván igenis
hagyni fogom… de rávilágítottam a tényre, hogy csak egy keze szabad, és az velem van tele. Fenyegetett, azt akarta, oldozzam el…-
Yazira kikelt, hogy a barátnője mögé telepedhessen egy kis székre, a dézsa peremére egy törölközőt tett, megfogott egy fésűt és Shya háta mögül szólalt meg ismét.
hagyni fogom… de rávilágítottam a tényre, hogy csak egy keze szabad, és az velem van tele. Fenyegetett, azt akarta, oldozzam el…-
Yazira kikelt, hogy a barátnője mögé telepedhessen egy kis székre, a dézsa peremére egy törölközőt tett, megfogott egy fésűt és Shya háta mögül szólalt meg ismét.
- Szabad?
– nyúlt barátnője kontyához, amire a lány
meglepetten fordult hátra. Miután megértette, mit is szándékozott tenni Yazira,
kissé értetlenül, de azért kedvesen bólintott. Hagyta,
hogy a másik kibontsa a kontyot és elkezdje egy kefével kifésülni a haját.
Közben a lányka csendben dúdolt, de úgy hogy ne nyomja el Shaya beszédét.
- Gyakorlatilag patthelyzet volt; előbb a torkomat fogta, aztán csak a hajamat, míg én a lába között tartottam a talpam. – Shya hangjában büszkeség csendült, ahogy tappancsát kiemelve a vízből, jelezte az érzékeny mozdulatot.
- Azt, megnéztem volna! – szólt köze Yazira, s lelkesen mosolyogott Shya mögött, ahogyan elképzelte a jelenetet.
- Azt hittem, sikerült megértetnem vele, hogy mindketten jobban járnánk egy fenyegetőzés mentes beszélgetéssel - mondta a kisnőstény panaszosan. - De valami felbosszantotta, magára rántott.. Én pedig – mekkora hülye voltam! – nem csak hogy nem léptem oda neki, de helyette még az egyensúlyomat is elveszítettem, csak hogy aztán székestül felboruljunk..
- Csökönyös nagyon… - válaszolt Yazira töprengő hangon. - Nem fog elismerni, amíg rá nem szolgálsz… Nála pedig az igen nehéz, az idegen nőstényeket pedig nehezen szokja meg. Tudod… volt neki… volt egy… első, korábbi…és… - itt elcsuklott Yazira hangja, nem tudta folytatni. Az emlékek feltolultak benne. Félt akkor nagyon, hogy elveszíti a bátyját. Egy pillanatra még a fésülgetésben is megállt, de aztán rázott egyet a buksiján és folytatta a Shyarának is jóleső kedveskedést.
- Folytasd, kérlek! – nagyon kíváncsi volt, hogy mi történhetett még a szék felborulása után.
Shyara eltöprengve hallgatta barátnéja akadozó utalgatását a balul sikeredett esküvőre. Nem kérte, hogy Yazira folytassa, meghagyta a lánynak a lehetőséget, hogy kérésével elterelje a témát saját érzéseiről, vissza Shyarához. A lány önként folytatta az elbeszélését.
- a csuklómra estem, de ő sem volt jobb állapotban. Ahogy esett, úgy puffant, ha érted, mire gondolok; nem nagyon akart odébb menni utána. Sem pedig engem elengedni – tette hozzá Shyara kelletlenül. – Kikiáltottam az őröknek, hogy minden rendben, még mielőtt bejöttek volna. Igazából… szinte még ügyes húzásnak is mondhatnám, mert legalább őt is megleptem, nem csak magamat – mosolygott gúnyosan Shyara saját korábbi butaságán. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha hagyja, hogy az ajtónállók tegyék a dolgukat! Jókedvűen, de egyrészt sajnálkozva mosolyodik el. Sajnálja mindkettejüket, bár a bátyját még jobban. Shyarát megkedvelte annyira, és megszerette, hogy akár még a nővérkéjének is el tudná képzelni. De ezt még nem akarta megosztani vele. Kettős érzelmek kavarogtak benne. Sajnálta a lányt, amiért ilyen helyzetbe sodródott, viszont örült, hogy új barátot ismerhetett meg benne. Yzarr pedig egy önfejű tuskó, de szereti, nem tud mit csinálni vele. Mindeközben nem hagyja abba a haj kifésülését, s ha van elég ideje, még be is fonja, nem szorosra, hiszen éjszakára nem szeretné, hogy megfájduljon Shyara feje.
- Sikerült meggyőznöm, hogy hallgasson végig, ő pedig belement, így végül tudtam beszélni vele Elriath bácsikátokról. - Ahogy a beteg hím nevét ejtette, abból kihallatszott a szánakozás és az, hogy Shyara kedveli az öreget.
- Az idióta, amint lábra állt, ki akart rontani az ajtón, úgy kellett rászólnom, hogy fejezze be az ámokfutását, és szedje rendbe magát, mielőtt az őrei visszatoloncolják az ágyba, vagy ahova való…- Shya bosszús volt; és úgy tűnt, mérgelődése és az, hogy elmeséli a történteket Yazirának, fokozatosan háttérbe szorítja dermedt bénultságát.
- El is kezdte, de felbosszantotta, hogy nem mutatkoztam be neki, mire ő különféle beceneveket kínált fel. Visszautasítottam őket, és hát.. legyen elég annyi, hogy elég gúnyosan és lenézően éreztettem vele, hogy egyik sem megfelelő.
- Ezek után…- Shyara nagyot nyelt, mikor rájött, hogy észre sem vette, de eljutott addig a részig, amely legérzékenyebben érintette őt. Hangja kissé megemelkedett, bár észre sem vette. – Nos… gondolom, egy szemtelen szolgával szokás így bánni…Letepert, megfenyegetett.. és.. – a lány visszanyelte az undorát, és csak azért is befejezte a mondatot, bár keze akaratlanul is visszatévedt a nyakára, s az arcán átfutó grimasz is beszédes volt. Ám hangjából egyértelmű volt a dac. – a nyakamba harapott.
Nem tudom, ki hogy van vele.. de szerintem a segítségért még egy szolgáló is megérdemli a hálát – közölte határozottan Shyara, s befejezettnek tekintette a meséjét. Egy meglepett sikoly száll fel Yazira ajkáról Shya szavainak végére. Arca mérges grimaszba torzul.
- Gyakorlatilag patthelyzet volt; előbb a torkomat fogta, aztán csak a hajamat, míg én a lába között tartottam a talpam. – Shya hangjában büszkeség csendült, ahogy tappancsát kiemelve a vízből, jelezte az érzékeny mozdulatot.
- Azt, megnéztem volna! – szólt köze Yazira, s lelkesen mosolyogott Shya mögött, ahogyan elképzelte a jelenetet.
- Azt hittem, sikerült megértetnem vele, hogy mindketten jobban járnánk egy fenyegetőzés mentes beszélgetéssel - mondta a kisnőstény panaszosan. - De valami felbosszantotta, magára rántott.. Én pedig – mekkora hülye voltam! – nem csak hogy nem léptem oda neki, de helyette még az egyensúlyomat is elveszítettem, csak hogy aztán székestül felboruljunk..
- Csökönyös nagyon… - válaszolt Yazira töprengő hangon. - Nem fog elismerni, amíg rá nem szolgálsz… Nála pedig az igen nehéz, az idegen nőstényeket pedig nehezen szokja meg. Tudod… volt neki… volt egy… első, korábbi…és… - itt elcsuklott Yazira hangja, nem tudta folytatni. Az emlékek feltolultak benne. Félt akkor nagyon, hogy elveszíti a bátyját. Egy pillanatra még a fésülgetésben is megállt, de aztán rázott egyet a buksiján és folytatta a Shyarának is jóleső kedveskedést.
- Folytasd, kérlek! – nagyon kíváncsi volt, hogy mi történhetett még a szék felborulása után.
Shyara eltöprengve hallgatta barátnéja akadozó utalgatását a balul sikeredett esküvőre. Nem kérte, hogy Yazira folytassa, meghagyta a lánynak a lehetőséget, hogy kérésével elterelje a témát saját érzéseiről, vissza Shyarához. A lány önként folytatta az elbeszélését.
- a csuklómra estem, de ő sem volt jobb állapotban. Ahogy esett, úgy puffant, ha érted, mire gondolok; nem nagyon akart odébb menni utána. Sem pedig engem elengedni – tette hozzá Shyara kelletlenül. – Kikiáltottam az őröknek, hogy minden rendben, még mielőtt bejöttek volna. Igazából… szinte még ügyes húzásnak is mondhatnám, mert legalább őt is megleptem, nem csak magamat – mosolygott gúnyosan Shyara saját korábbi butaságán. Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha hagyja, hogy az ajtónállók tegyék a dolgukat! Jókedvűen, de egyrészt sajnálkozva mosolyodik el. Sajnálja mindkettejüket, bár a bátyját még jobban. Shyarát megkedvelte annyira, és megszerette, hogy akár még a nővérkéjének is el tudná képzelni. De ezt még nem akarta megosztani vele. Kettős érzelmek kavarogtak benne. Sajnálta a lányt, amiért ilyen helyzetbe sodródott, viszont örült, hogy új barátot ismerhetett meg benne. Yzarr pedig egy önfejű tuskó, de szereti, nem tud mit csinálni vele. Mindeközben nem hagyja abba a haj kifésülését, s ha van elég ideje, még be is fonja, nem szorosra, hiszen éjszakára nem szeretné, hogy megfájduljon Shyara feje.
- Sikerült meggyőznöm, hogy hallgasson végig, ő pedig belement, így végül tudtam beszélni vele Elriath bácsikátokról. - Ahogy a beteg hím nevét ejtette, abból kihallatszott a szánakozás és az, hogy Shyara kedveli az öreget.
- Az idióta, amint lábra állt, ki akart rontani az ajtón, úgy kellett rászólnom, hogy fejezze be az ámokfutását, és szedje rendbe magát, mielőtt az őrei visszatoloncolják az ágyba, vagy ahova való…- Shya bosszús volt; és úgy tűnt, mérgelődése és az, hogy elmeséli a történteket Yazirának, fokozatosan háttérbe szorítja dermedt bénultságát.
- El is kezdte, de felbosszantotta, hogy nem mutatkoztam be neki, mire ő különféle beceneveket kínált fel. Visszautasítottam őket, és hát.. legyen elég annyi, hogy elég gúnyosan és lenézően éreztettem vele, hogy egyik sem megfelelő.
- Ezek után…- Shyara nagyot nyelt, mikor rájött, hogy észre sem vette, de eljutott addig a részig, amely legérzékenyebben érintette őt. Hangja kissé megemelkedett, bár észre sem vette. – Nos… gondolom, egy szemtelen szolgával szokás így bánni…Letepert, megfenyegetett.. és.. – a lány visszanyelte az undorát, és csak azért is befejezte a mondatot, bár keze akaratlanul is visszatévedt a nyakára, s az arcán átfutó grimasz is beszédes volt. Ám hangjából egyértelmű volt a dac. – a nyakamba harapott.
Nem tudom, ki hogy van vele.. de szerintem a segítségért még egy szolgáló is megérdemli a hálát – közölte határozottan Shyara, s befejezettnek tekintette a meséjét. Egy meglepett sikoly száll fel Yazira ajkáról Shya szavainak végére. Arca mérges grimaszba torzul.
-
Eszement vadbarom! Megyek és megkeresem, egyetlen nő sem érdemel ilyen
bánásmódot. Te pedig egyáltalán nem! Semmi rosszat nem tettél ellene!
Ha
tiltakoznának, már nem hallja. Mert szedi a kis papucsát és néhány holmiját és
feldúltan távozik a helyiségből. Utólag még hátra kiált.
- Bocsáss meg, de ezt el kell
intéznem.
Helyek:
1.rész
Ó, tök jó, hogy "csináltatok" neki barátnőt. Mindenkinek kell egy támasz, neki meg végkép! :)
Közös pancs, és pletyi! Tetszik az ötlet!
Hihi=) Yzarr ötlete volt:D De én is nagyon megszerettem Yazit=) Kis kelekótya, de nagyon nagy segítség. Gyakorlatilag ő a két lábon járó "hogyan kezeljük Yzarrt kézikönyv". :D